v Aki a kesert nem kstolja, nem tudja mi az des.
v Tbbet r az lete egy egszsges koldusnak, mint egy beteg kirlynak.
v Nincs jobb, mint a j egszsg.
v Nem kell a nyavalyrt kvetet kldeni.
v Mrtkletessg tbbet r az orvosnl.
v Kutya is fvet eszik, mikor beteg.
v Knny sebet ejteni, nehz meggygytani.
v Ks orvost hvni, mikor meghalt a beteg.
v Jobb egszsgesen gazdagnak lenni, mint betegen szegnynek.
v Fejedet hidegbe, lbadat melegbe, hasadat hgan, gy lsz vgan.
v Blcs orvos mregbl is orvossgot csinl.
v Begygyul a seb, de megmarad a sebhely.
v Az orvos kezel, a termszet gygyt.
v Az engedetlen beteg kegyetlenn teszi az orvost.
v Az egszsg zt a betegsg adja.
v Akkor van legrosszabbul a beteg, amikor nem rzi, hol fj.
v Akkor drga az egszsg, mikor meglep a betegsg.
v Akkor becsli az ember az egszsget, amikor nincs.
v Aki a kesert nem kstolja, nem tudja mi az des.
v A tisztasg fl egszsg.
v A nyavalya lhton jn, gyalog megy el.
v A fjdalmat fjdalmas eszkzkkel gygytjk.
v A betegnek orvos a bartja.
|
v A beteg, mg pihen, mindig reml. |
v „Az emberek nha megbetegszenek, hogy egyttrzst s figyelmet keltsenek maguk irnt, s gy fontoss vljanak.”
v Elszr a j hr: betegsget fogunk elnevezni magrl ...
v Az egszsg csupn az elhallozs leglassbb mdja.
v A pnz jobb, mint a szegnysg, mr csak anyagi szempontbl is.
v "A szpsg mindentt ott van. Nem rajta mlik, hogy nem tudjuk megltni."
v "Sokat kell tanulnia az embernek ahhoz, hogy megtudhassa milyen keveset is tud." –
v "Azrt van kt flnk s egy sznk, hogy tbbet hallgassunk, mint beszljnk".
v Az orvosok annyi betegsg tneteit tanuljk meg, hogy mr nem ismerik fel az egszsges embert.
v Az a vrus ami nem vesz le a lbadrl, talpra llt.
v Ha az orvos olyan gygyszert r fel amit tkezs utn kell bevenned, akkor vagy a gygyszerre, vagy ennivalra nincs pnzed. Ha egyikre sincs pnzed akkor nem lehetsz beteg. Ilyenkor ugyanis a szervezet nem tud ilyen kis hlyesgekkel foglalkozni.
|